Ami még van pt. 3.

A makettgyártók eléggé magas szinten végzik a műanyag megmunkálását, emellett és emögött pedig (elképzeléseim szerint) komoly tervezői munka áll, hogy a termékük összeállítása problémamentes és örömteli legyen. Légy a levesben... mindig lehet, akár egyedi, vagy sorozat-előállítási fokon is, ami jelenthet apró réseket, vagy egészen nyakatekerten elbszott alkatrészeket is. Előbbi esetekre lehet segítségünkre a tömítő paszta.

A trend ennél a terméknél is hasonló a többihez, viszonylag sok gyártó palettáján szerepel, így kedvünk szerint kiválaszthatjuk a számunkra legkellemesebbet. Állaguk fajtától függően viszonylag sűrű, a kívánt felületre, vagy résbe helyezve 10-20 perc alatt megköt, utána csiszolható, így rendes munka és festés után észrevehetetlen lesz. Hasznos kiegészítő. Főleg repülőgépmaketteknél a teljesen sima felület kötelező, a tökéletes és kényelmes eredményért a klasszikus csiszoló eszközök (rúd, papír) mellett használhatunk a Gunze márkához tartozó Mr. Surfacer nevű anyagot is, amiket a többihez hasonlóan különböző finomsággal lehet megvásárolni. Nekem ilyenre reményeim szerint nem lesz szükségem (kopp-kopp). Hozzá kell tennem, hogy ha egy felületet lecsiszolunk, akkor ott sok részlet elveszhet, szegecselés, panelek, ezeket karcolással, vagy egyéb felületi munkával vissza lehet ügyeskedni. Ha készen vagyunk a testtel, akkor következhetnek a festékek, amikről már nagyjából szóltam. Alapozásról össz-vissz csak annyit, hogy léteznek ehhez "speciális" fehér festékek, vagy áttetsző lakkok, amik személytől függően segíthetik a további rétegek felvitelét, árnyalását.

Előfordulhat például a következő két eset: szükségünk van egymás mellett lévő, élesen elhatárolódó árnyalatra, vagy éppen egy áttetsző alkatrész környezetét festenénk be úgy, hogy az "üveget" ne érje a szín. Ekkor vehetjük kezünkbe a maszkoló anyagokat, akár szalag, vagy folyadék formában. Előbbit általánosan lehet ismerni az ennél jóval nagyobb volumenű szobafestések alkalmaiból. Amíg kezembe nem került úgymond rendes makettező maszkoló szalag, addig úgy gondoltam, hogy nyugodtan lehet a barkácsboltokban is beszerezhetőt használni, most már látok különbséget közöttük, javaslom, hogy szánjuk rá a pénzt, precízebb munkát tud biztosítani. Íme kép a Tamiya megoldásáról (több méretben is kapható):

Létezik folyékony maszkolási lehetőség is. Ezt egy ecsettel tudjuk a kívánt felületre felvinni, ahol az megszárad, lefed, véd, hogy a festést követően egyszerűen le lehessen szedni. Praktikus kellék. A Humbrol terméke pedig kinézetre akár még vicces is lehetne.

Igen, a valóságban is lila.

A különböző kopások, környezeti és időjárás okozta koszolódások megalkotásának rengeteg módja, profik lélegzetelállító hatásokat el tudnak érni. Közöttük van néhány jó fej ember, aki készített és feltöltött videókat a témában, ezzel segítve a cipőmben járkálókat. Igyekszem majd megtanulni a leglényegesebbeket, hogy ne a legvégén cssszem el a kívánt eredményt majd. Létezik sokféle előre gyártott híg, olajos mosó, amivel át lehet kenni a felületeket, és/vagy használhatunk pasztell-, vagy pigmentporokat. Utóbbiból én is beszereztem egy-két árnyalatot. Arról majd később írok, hogy mit kell velük csinálni, addig még nekem is van mit elsajátítanom róluk.

Bizonyára van még sok-sok kiegészítő és kellék, amiről nem szóltam ebben az összefoglalóban, ha szükségem lesz rájuk, akkor az építés folyamában úgyis elő fognak kerülni. És ha már erről van szó: tervezek most fúrni-faragni bőven, köszönhetően a pár napja elém kerülő piciny átalakítási kötelességnek (lásd kép az előző bejegyzésben). Nem ígérkezik könnyű melónak.