2013. márc. 17.

Alváz restart pt. 2.

Nem rövid és nem egyszerű munka után végre eljutottam a korábbi tengerszintre: sikerült befejeznem az alváz tömítését és csiszolását. Mint ahogy írtam korábban az addigi munkafolyamat egésze mehetett a kukába mikor láttam, hogy a Revell Plastója széttöredezett. Fogtam a fűrészt, és újból kivágtam a kis darabokat (sztirolos támasztással együtt, amit nem tudtam normálisan eltávolítani már utána...). Kis kérdezgetést követően kiderült, hogy a Tamiya Putty jó választásnak tűnne, szerencsére így is lett. Képek:

A fehér színű rész a kétkomponensű epoxy tömítő. Nevében benne van, hogy maga a használt anyag két összetevő összegyúrásából jön létre. Vizes kézzel könnyen kezelhető, kicsit talán könnyen szárad, de ez lehet a szárazabb levegő miatt is. Leginkább a nagyobb hézagok befedéséhez használtam, mivel egy jóval tömörebb állagról van szó, mint a paszta esetében. A szürke Putty a finomabb munkához van, könnyen kenhető (hobbi boltban vettem műanyag kenőlapátot párszázért, jól jön), nem zsugorodik, nincs fele gond. Egy kicsit mint ha ez is túlságosan hamar száradna, de fűtésszezonban ez gondolom máshol is így lenne. Olvastam még olyanról, hogy ha túlságosan nagy mennyiségben kenjük a műanyag felszínére, akkor az károsítja az alapot, nos, eddig nem találkoztam ezzel a jelenséggel. A csiszolás most is két lépésben történt, durvább, majd finomabb papírral, közben pedig a kis hibákat folyamatosan lehet javítgatni további Putty felkenésével.
Most úgy gondolom, hogy készen van az alváz fő darabja, elégedett viszont nem vagyok. Az, hogy újra kellett kezdenem az egész átalakítást, nem kicsit látszik meg a festetlen alkatrészen, és csak remélni tudom, hogy a (képességeimhez mérten) elkerülhetetlen egyenetlenségek a primer felvitele után már nem fognak látszódni. Szerencsére a hasi páncél sokat eltakar majd, és akkor csak én fogom tudni, hogy mennyi izzadság és vér tapadt a fő darab aljára. Drámai.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése