Két dolog történt:
1. Az alváz főelemére felragasztottam a futógörgők tartóját szintbe állítva, mindezt azután, hogy levágtam és lereszeltem róluk a fölösleges nyúlványokat. Az egyik ilyen rész került volna a rugók aljába, de mivel úgy döntöttem, hogy a csillapítás saját gyártmányú lesz, ezért fölöslegessé vált az a rögzítő. Ezen kívül felkerültek a feszítő görgők tartóinak nagy része (oldalanként 1-1 helyen még nem vagyok biztos, hogy valójában hogyan néz ki a tartóelem). Ezek háromszög alapú hasábok, amiknek az éleit le kellett kicsit csiszolni, mivel eredetileg azok jóval lekerekítettebbek, mint amilyet a készletben adtak.
2. Elkezdtem a rugókkal való játékot, ami nem ígérkezik rövid időtöltésnek...
Ahogyan a képen is látszik, egy külső és belső rugóról van szó, amiket méretarányosan 1mm, 0.5mm vastagságúra becsültem (jól kibsztam volna magammal, ha nem így tettem volna). Beszereztem mindkét méretben ónhuzalt, ami puha, könnyen megmunkálható, és habár viszonylag könnyen szakad, remélem jobb lesz, mint a réz lett volna. A makett készletében található kész, de sajnos nem pontos rugózat elemének vastagsága 6mm, ezért nagyon örültem, hogy az egyik ecsetem nyelének hosszabb, egyenes szakasza pont 4mm-es volt, ezért a huzalt párban feltekertem rá. Így amellett, hogy egyszerre két alkatrész is elkészül, sikerül fix távolságot tartani a gyűrűk között. Ezt a műveletet ugyanúgy megcsináltam a vékonyabb dróttal is, csak éppen 3mm-es alappal. Így az átmérőknek és anyagvastagságoknak megfelelően pont egymásba kellene illeszkedniük, de ez majd csak akkor fog kiderülni, ha sikerült valahonnan 1.5mm-es műanyag rudat szereznem (találtam valahol már, de egyelőre bénáznak, siker esetén írok majd róluk). A rugók alját és tetejét sztirollemezből fogom elkészíteni, de arról majd még később...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése